Az Eötvös József Program keretében működő Tanoda-munkacsoport 2014. december 1-től kezdte meg munkáját. A fejlesztések megkezdése előtt szerettük volna megismerni a tanodafenntartók véleményét, továbbá valós képet kapni a tanodák jelenlegi helyzetéről, ezért ún. beválás-vizsgálatot végeztünk egy kutató cég segítségével.
A jelenleg tanodát működtető szervezetek több mint fele újnak mondható és tekinthető, a jelenleg működő 178 tanoda közül több mint száz újonnan alakult. A megvalósító szervezetek túlnyomó része (95%-a) egyesület vagy alapítvány.A fenntartó szervezetek működése erősen projektfüggő, vagyis akkor tudnak fizetett munkatársakat alkalmazni, ha erre pályázati forrásuk van. Ebből adódóan átlagosan 3 főállású és 6 részmunkaidős munkatárs dolgozik a szervezeteknél – ebbe beleértve már a tanoda programok stábját is. A szervezetek éves költségvetése a 2013-14-es években átlagosan 40 millió Ft volt, ami azt is jelenti, hogy a tanoda programok költségvetése (maximum 30 millió Ft a teljes projektidőszakra, 18-24 hónapra vonatkozóan) igen jelentős részt képvisel ebben.
A megvalósító szervezetek 40%-a több tanodát is működtet, ami azonban nem jelenti azt, hogy ezeknek akár a szakmai programja, akár a célcsoportja megegyezne.
A jelenlegi tanodák egyharmada működik egy-kétezer fős kistelepülésen, közel ugyanennyi kisvárosi környezetben, illetve egyötödük megyeszékhelyen, valamint Budapesten.
Településtípustól függetlenül olyan területeken zajlanak a programok, ahol magas a roma lakosság aránya, ez különösen a kistelepülések esetében jelentős, 30% feletti.
A tanoda programok kevesebb mint egytizede zajlik a szervezetek saját tulajdonú ingatlanjában, 50%-uk önkormányzati tulajdonban lévő épületeket tud használni, 16%-uk magántulajdonú ingatlant bérel, 6%-uk pedig a helyi, működő iskola épületében tudja megvalósítani tevékenységét. Az épületek átlagosan 140 m2-esek, jellemzően volt kultúrházak, közösségi házak váltak tanodává. Elsősorban az volt a meghatározó, hogy milyen elérhető, használható ingatlan van a településen, ehhez az adottsághoz kellett alkalmazkodni.
Eszközellátottság tekintetében szinte minden tanoda rendelkezik a működéséhez szükséges legfontosabb eszközökkel, szabadidős és sporttevékenységekhez szükséges eszközök is többségében rendelkezésre állnak.
A tanodák egynegyede egy iskolából fogad gyerekeket, ez elsősorban a kisfalvakra jellemző, míg a városokban több intézményből kerülnek a tanodába a tanulók. A tanodás gyerekek 70%-a szegregált iskolából érkezik, vagyis ahol a roma tanulók aránya 25%-nál magasabb. Ezen belül 18%-uk esetében az iskolákban a gyerekek több mint fele roma, 80%-uk hátrányos helyzetű.
A szervezetek a szerződésben vállaltnál magasabb gyerekszámmal működnek: a kötelezően vállalt szám mellett (átlag 34) szinte minden tanoda rendelkezik átlagosan 10 „létszám feletti” gyerekkel. A szervezetek becslése szerint a tanodás gyerekek közel háromnegyede (73%) roma. A legtöbb tanoda az alapkészségek és a nyelvi kompetencia fejlesztését tartja a legfontosabb feladatnak. Hasonlóan magas pontszámokkal szerepelnek kimondottan iskolai kiegészítő tevékenységként meghatározható feladatok, mint pl. a korrepetálás, vagy éppen a házi feladatok megoldása – a tanodák rá vannak kényszerülve, hogy ebbe az irányba eltolódjon pedagógiai programjuk.
A tanodasztenderd elveinek betartását jelentősen nehezíti az időközben bevezetésre került 16 óráig kinyújtott és /vagy az egész napos iskolai rendszer is. Ennek értelmében a gyerekek csak külön engedéllyel tudnak a tanodákba menni (16 óra előtt), ez esetben viszont óhatatlanul a tanodákra marad a délutáni, iskolai feladatok megoldása. Mondhatni, kényszerből a gyakorlást, tanulást és házifeladat-megoldást is vállalniuk kell a tanodáknak, különben egyszerűen nem tudnak a gyerekek oda járni. Az oktatás vs. készségfejlesztés kérdéskörben a tanodák túlnyomó része nem tud, nem akar választani, 83%-uk mindkét feladatot alapvetőnek és egymással egyenrangúnak tartja. A tanodás szakemberek közel ugyanannyi időt töltenek a tanodában az iskolai feladatok elkészítésével, korrepetálással, valamint készség- és képességfejlesztéssel (23-27%). Hasonló, közel 20%-ot képvisel a tanodai tevékenységek között a számítógép- és internethasználat, a szabadidős és közösségi feladatok, játékok.
A tanodasztenderd ismerete nem tekinthető általánosnak a megvalósító szakemberek között. Magát a tanodasztenderdet a szervezetek egy, a megvalósítást segítő háttéranyagnak tartják leginkább (4,15-ös átlagos értékelés egy 5-ös skálán), a legkevésbé pedig egyfajta betartandó előírás-gyűjteménynek (3,24-es átlag). Ez annál inkább így van, minél inkább rendelkezik tapasztalatokkal, tanoda-múlttal egy-egy szervezet. Ezzel együtt a legtöbb szervezet (közel 90%-uk) saját megítélése szerint alapvetően a tanodasztenderben foglaltaknak megfelelően működik.