A
Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) Miskolci Igazgatóságán
Szlovákiából illetve Magyarországról érkező szakemberek közreműködésével
2014. szeptember 29-én tartották meg az „1Másért” Társadalmi
felzárkózási folyamatok fejlesztése a képzési, módszertani tapasztalatok
átadásával című projekt zárórendezvényét.
A
rendezvény célja az volt, hogy összegezzék az eredményeket,
tapasztalatokat, továbbá olyan Jó gyakorlatokat mutassanak be, amelyek
alkalmazásával a hátrányos helyzetű emberek integrációja növelhető.
A
projekt zárórendezvényén Balázs Tamás szakmai vezető ismertette a 24
hónapos projekt szakmai programjait, ezek tapasztalatait, eredményeit,
illetve az elkészült szakmai anyagokat.
A
szlovákiai Gömöri Ifjúsági Társulás elnöke, Kmotrik Péter a szakmai
konferencián egy Jó gyakorlatot ismertetett. Ehhez elöljáróban egy
kisfilmet prezentált majd a program részleteiről számolt be a
résztvevőknek az „Informális felnőttképzés – a munkanélküli, szociálisan
hátrányos helyzetű fiatalok támogatása indirekt módon” című
előadásában. Elmondta, hogy Szlovákiában az önkéntes munka régóta jelen
van az élet szinte minden területén. A társadalmi változások a nonprofit
szektor tevékenységére is hatással vannak. Ennek köszönhetően sokféle
formában nyilvánul meg a szlovákiai önkéntesség.
Az
első lépések 1998-ban történtek annak érdekében, hogy Szlovákiában is
meghonosodjon az az Európai Unióban elterjedt nemzetközi önkéntesség,
amelyet az Európai Bizottság oktatási programjai anyagilag is
támogatnak.
Kmotrik
Péter előadásában beszámolt arról, hogy a kezdeményezés az új
lehetőségek mellett eleinte nehézségekkel járt. Az önkéntes szolgálatra
érkező külföldiek hosszas utánajárással kapták meg az ideiglenes
tartózkodási engedélyt, ugyanakkor a szlovákiai fiatalok is hasonló
tapasztalatokra tehettek szert az EU többi tagországában. Ebben a
témakörben a legnehezebb kérdés az önkéntes szolgálat filozófiájának és
jellegének meghatározása volt.
Az
önkéntesség a másoknak történő segítségnyújtáson túl egyaránt
jelentette az önkéntes munkát vállaló személy érdekképviseletét, mivel
rendkívül nagy figyelem irányult az ő egyéni fejlődésére és az önkéntes
szolgálat kihasználására a nem formális képzés terén, melynek során az
önkéntes munkát végző fiatal új készségekre tesz szert.
Ebben
rejlik az Európai Önkéntes Szolgálat rendkívüli mivolta. Lehetővé teszi
a fiatalok számára a külföldi tartózkodást és az önkéntes munka
végzését, a fő hangsúly azonban a képzésen van. Az önkéntes szolgálatról
hazatérő fiatalok új ismeretekkel, készségekkel és tapasztalatokkal
gazdagodva térnek haza, amelyek segítik őket a munkaerő-piacon való
érvényesülés terén, s hozzájárulnak személyiségük és világlátásuk
formálódásához.
Az
EVS-projektek fő célcsoportját a hátrányos helyzetű fiatalok alkotják.
Ezek a fiatalok származhatnak földrajzilag elszigetelt vidékről,
lehetnek szociálisan és gazdaságilag hátrányos helyzetűek (például
munkanélküliek), tartozhatnak valamilyen kisebbségben lévő társadalmi
csoporthoz, vagy lehetnek egészségügyi szempontból fogyatékkal élők.
Az
EVS során az önkéntesek számos élményre és tapasztalatra tesznek szert.
Gyakran egy egész esztendőt töltenek külföldön, bekapcsolódnak
valamilyen nonprofit szervezet munkájába, új embereket és országokat
ismernek meg. Az adott országban egyúttal saját országukat is képviselik
és hazatérve elmesélhetik közeli hozzátartozóinak és barátaiknak a
fogadó országban szerzett élményeiket. Minden projekt lehetőséget teremt
arra, hogy az önkéntes új készségeket sajátíthasson el, megismerje egy
másik ország nyelvét és kultúráját. Az előadó kiemelte, hogy e projektek
kapcsán megkülönböztetett figyelemmel fordulnak a hátrányos helyzetű
fiatalok felé, annak érdekében, hogy ők is kipróbálhassák az Európai
Önkéntes Szolgálat egyedi és megismételhetetlen élményét.
Kmotrik
Péter előadását követően kötetlen beszélgetésben értekeztek a
résztvevők a fenntartható együttműködést segítő lehetőségekről.
Dr.
Kis-Tóth Lajos, az Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és
Tudástechnológiai Kar Mérnökinformatikai Intézet vezetője „A jövő
oktatási stratégiái a felnőttképzésben” címmel tartott személyes élményeit, tapasztalatait is bemutató, érdeklődéssel kísért, élvezetes beszámolót. Előadásának főbb gondolatait az alábbi Jerome Seymour Bruner idézet foglalja össze: "...az
emberi intelligencia legalább annyira köszönhető a tárgyi eszközöknek,
mint amennyire az agy strukturális fejlettségének."
Az
intézetvezető segítséget kívánt nyújtani ahhoz, hogy a leendő és
gyakorló felnőttképzéssel foglalkozó szakemberek megismerkedjenek a
tanítási-tanulási folyamat IKT (Info-Kommunikációs Technológia)
elemeivel, az oktatás- és információtechnikai eszközök használatával.
Az
interaktív oktatás lényegi eleme, hogy a diák egy számítógép előtt
ülve, saját ritmusának megfelelően, központilag gyártott (vagy a tanár
által írt), célorientált leckék segítségével tanulja meg azokat a
nehezen érthető tananyagrészeket, amelyekre egyedi foglalkozást már nem
tud a képző intézmény biztosítani.
A multimédia rendszerek fő jellemzői:
- Egységes egésszé szervezik a számítógép interaktív képzésben nyújtott előnyeit, a magas szintű számítógépes grafika és animáció, a korszerű videotechnika, hangtechnika minden elemét, az újonnan megjelenő kép-, hang- és programrögzítési technikákkal együtt.
- A multimédia rendszerekhez megjelentek a tanítóprogram-író programok, más néven authoring szoftverek. Ezek lehetővé teszik, hogy programozási ismeretek nélkül is jó minőségű multimédia oktatóprogramokat készíthessünk. Nem kell számítógépes, videós, hangtechnikai és grafikus szakembernek lenni az oktatónak ahhoz, hogy leckét írhasson, hanem elsősorban szakembernek kell maradnia, aki a szaktárgyi követelményeket diktálja és könnyen mozog a médiák sokaságában.
A
korszerű iskola szempontjából alapvető feladat fokozatosan kiépíteni az
említett komplex tanulási környezetet. Ebben a munkában a pedagógusnak
és az oktatástechnológusnak egyaránt nagy szerepe van.
A 64 fő részvételével megtartott zárórendezvénnyel a projekt 2014. szeptember 30-án eredményesen lezárult.