A Türr István Képző és Kutató Intézet Pécsi Igazgatósága 2014. szeptember 16-án rendezte meg az ÁROP 1.1.16-2012-2012-0001 számú „Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása” elnevezésű kiemelt projekt szakmai eszmecsere programját.
A találkozó fő célja az volt, hogy a települések vezetői, képviselői megismerjék egymás programjait és jó gyakorlatait valamint kapcsolatok, együttműködések jöjjenek létre.
A vendégeket a TKKI Pécsi Igazgatóságának felzárkózási osztályvezetője köszöntötte. Decsi István ismertette a Türr István Képző és Kutató Intézet tevékenységét, küldetését és a társadalmi felzárkózásban betöltött szerepét. Példaértékűnek nevezte azokat az együttműködéseket, amelyek a helyi esélyegyenlőségi programok kidolgozása során jöttek létre az önkormányzatok és a TKKI mentorhálózata között. Kiemelte, hogy a szakmai eszmecserén a házigazda település, Pécs városa is bemutatkozik, ahol a legkomplexebb módon kezelték a célcsoportok problémáinak megoldását.
A legfontosabb eredmény számokban is mérhető. Az ország több mint 3000 településén a TKKI mentorhálózatának segítségével, a jogszabályi előírásoknak megfelelően elkészültek a helyi esélyegyenlőségi programok. Erről Bathó Éva beszélt, aki az ÁROP 1.1.16 kiemelt projekt szakmai vezetőjeként eddigi tapasztalatairól tartott tájékoztatót. Hangsúlyozta, hogy a munka nagy része most kezdődik: az intézkedési tervek megvalósítása és nyomon követése csak széles körű összefogással valósítható meg. Kiemelte, hogy a TKKI ebben a munkában is segíteni szeretné az önkormányzatokat.
A nap további részében a Dél-dunántúli régió települései mutatták be esélyegyenlőségi programjaikat, jó gyakorlataikat.
A pécsiek programja több szempontból is modellértékűnek számít. Dr. Kovács Katalin szemléletes előadásában felvillantak azok a projektek, amelyek a hátrányos helyzetű célcsoportok életének jobbítását célozzák meg. A programok többsége komplex megoldásokat alkalmaz, összekapcsolva a kompetencia- és közösségfejlesztést, képzést, munkaerő-piaci felzárkózást, foglalkoztatást.
Példaértékűnek tekinthető az is, hogy a baranyai megyeszékhely helyi esélyegyenlőségi programjának elkészítése és megvalósítása hatvan szervezet, összesen nyolcvan szakember önkéntes partnerségén és közös gondolkodásán alapul.
A találkozón bemutatkozó kisebb települések egy-egy jól bevált gyakorlat történetét vázolták fel az ötlettől, a megvalósuláson át a konkrét eredményekig.
Szentlászlón, a Dél-Zselicben lévő alig kilencszáz főt számláló településen egy „Csuhémúzeum” hozott átütő sikert a falu lakosságának összefogásában, közösségformálásában, identitás tudatának erősítésében. Siklósnagyfalu komplex településfejlesztési programjának köszönhetően tizenhat család élete változott meg a szociális, egészségügyi, gyermekjóléti, oktatási, közösségi fejlesztések, munkaerő-piaci esélyek növelése révén.
Cserdiben tudják, hogy saját sorsukért saját maguk a felelősek. A többségében roma lakosú település ambiciózus polgármesterük vezetésével bátor, olykor meglepő lépésekkel saját erőből teljes foglalkoztatottságot ért el. "Köcsögmentesítés" című programjukkal pedig interaktív foglalkozásokon alakítják saját attitűdjeiket.
A völgységi esélyekről Bonyhád város képviselője adott átfogó képet. A soknemzetiségű városban példaértékű az együttműködés, a hátrányos helyzetű célcsoportok érdekében folyó tevékenységeket pedig egy civil szervezet, a Laurus Alapítvány fogja össze.
A sokszínű rendezvényen arra is választ kaphattak a jelenlévők, hogy mi mindenre jó egy zsák gomba. Fiadon, az apró somogyi zsáktelepülésen ugyanis a polgármester közreműködésével szociális szövetkezetet hoztak létre gombatermesztés és feldolgozás céljából. A vállalkozást folyamatosan bővítik, a település is egyre fejlődik: nő a foglalkoztatás, házakat újítanak fel. Legújabb vállalkozásuk a fürjtenyésztés beindítása.
Bár különböző problémák, eltérő adottságok és kihívások voltak jellemzőek, - hiszen meghívott előadók között voltak, akik egészen apró falvakat képviseltek, ugyanakkor bemutatkozott Dél-Dunántúl legnépesebb települése is - de éppen ez a sokszínűség generálhat újszerű válaszokat, megoldásokat a közös együttgondolkodás révén.
Az inspiráló jó gyakorlatokat követően Raffael Mónika, az EMMI Szociális Ügyekért és Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárságának munkatársa egy új pályázati lehetőségre hívta fel a jelenlévők figyelmét. Az „ÁROP-1.A.3 „Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban” című pályázat éppen az együttműködések generálását segíti. Olyan modell jellegű programokat támogat, amelyek célja az egy járáshoz tartozó települések, helyi szereplők közötti területi együttműködések kialakítása és megerősítése.
A szakmai eszmecserét záró kötetlen beszélgetés egyben a jövőbeni közös munka első lépését is jelentette.