A Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) Közép-Duna Menti Igazgatósága szakmai eszmecserét szervezett 2014. szeptember 10-én, melynek célja az ÁROP 1.1.16. 2012-2012-0001 számú „Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása” elnevezésű kiemelt projekt eredményeinek bemutatása volt.
A szakmai rendezvény lehetőséget biztosított továbbá a helyi esélyegyenlőségi programokat készítő és megvalósító települések számára a megvalósítással kapcsolatos jó gyakorlatok, tapasztalatok megosztására.
A kiemelt projekt eredményeit folyamatosan zajló eszmecserék során vitatják meg a TKKI valamennyi Igazgatóságán. Ferdinandy Katalin projektvezető a Közép-Duna Menti Igazgatóság által szervezett rendezvényen is kiemelte ezek jelentőségét és sikerességét.
Az eddigi legfontosabb eredmény, hogy jelenleg Magyarország szinte összes, több mint 3000 települése rendelkezik helyi esélyegyenlőségi programmal. Ezek elkészítését országszerte egy százfős mentorhálózat támogatta. Napjaink legnagyobb kihívása a gyakorlati megvalósítás támogatása. Ebben jelentős szerepe van a kormány- és járási hivataloknak, amelyek felvállalták a nyomon követési feladatok elvégzését, melyre munkatársaik a TKKI képzésein kapnak felkészítést.
Az eszmecserék célja a szemléletformálás, valamint figyelemfelhívás arra, hogy a befogadó és esélyteremtő közösség a fejlődés potenciális rugója és esélyforrása.
A Közép-Duna Menti Igazgatóság szervezésében megvalósult eszmecserén hét település mutatta be a programját.
A települések kiválasztásánál figyelembe vették, hogy kisebb (Kosd, Tápiószele) és nagyobb (Vecsés, Göd) lélekszámú, valamint budapesti kerületek (III. kerület, XIII. kerület, XVI. kerület) egyaránt bemutassák az eredményeiket.
A szakmai eszmecsere témái magukba foglalták a Helyi Esélyegyenlőségi Programok bemutatását valamint a projekt megvalósítási folyamata során tapasztaltak átadását, megvitatását. Ezáltal az önkormányzatok igazi együttműködő, az eredményeiket megosztó partnerként működhetnek együtt. Az eseményen részt vevő települések vezetése részéről jellemző volt a kimagasló együttműködési készség a HEP-ek készítése folyamán valamint a jelenlegi megvalósítási folyamat során egyaránt. Ezt a példaértékű hozzáállást szemlélteti az is, hogy sok olyan intézkedést foganatosítottak, amelyek nagy anyagi ráfordítás nélkül, szervezéssel, átgondoltsággal, odafigyeléssel valós segítséget nyújtanak a célcsoportoknak.
A résztvevők szerint a kiemelt intézkedések, jó gyakorlatok más településekre is adaptálhatóak a jövőben.
Példaértékű a XVI. kerületi jó gyakorlat, amely napközis tábor jelleggel két hetes nyári gyermekfelügyeletet biztosít a Polgármesteri Hivatal dolgozóinak gyermekei számára, valamint a Nyugdíjasok Segítő Szolgálata, amely az idősek mindennapos problémáihoz nyújt segítséget.
A XIII. kerületi HEP készítése során valamennyi célcsoport esetében érzékelhető volt a társadalmi sztereotípiák megléte. Tapasztalatuk szerint egyik fő probléma az információ hiány, ezért a nyilvánosság mind szélesebb tájékoztatását teszik lehetővé intézkedéseikkel (Példa az Esélycsatorna13 műsora, amely valamennyi célcsoportot érintő problémára fókuszál.
A "gondoskodó Óbuda" - III. kerület programjában megfogalmazott követendő intézkedések egy részét már megvalósították, a megkezdett programjaikat pedig folytatták (pl.: Közel az emberekhez program, Jobb velünk a világ programsorozat). A már megvalósult elképzeléseket újabb és újabb ötletekkel egészítették ki; mindezeket bemutatták a szakmai találkozón.
Tápiószele meghívott előadója vázolta a különböző célcsoportokkal kapcsolatosan felmerült problémákra adott települési válaszokat, fókuszálva a mélyszegénységben élőkre, romákra, tartós munkanélküliekre. Kiemelte továbbá a gyermekek napközbeni ellátásának kérdését a nyári szünetben, valamint a 10-18 éves korosztályt célzó programok szervezését. Felhívta a figyelmet az időseket valamint a családosokat érintő témakörökre (családon belüli erőszak, bölcsőde, családi napközi hiánya) illetve a foglalkoztatásban a nők hátrányos megkülönböztetésének, továbbá a távmunka és otthoni munkavégzés feltételeinek kérdésére. Felmerült a szakmai találkozóan a felvilágosító kampány szervezésének fontossága és a fogyatékkal élők esélyegyenlőségének megteremtése érdekében az akadálymentesítés teljessé tétele.
Kosd „Biztonságos szünidő” megnevezésű jó gyakorlata révén közel 50 fő vett részt a 4 éjszakás, változatos programokkal színesített dömösi hittantáboron. Kosdon továbbá „Hangerdei alkotótábor és koncert” címen ötödik éve szerveznek találkozót, amely során fellépésekkel tarkított egy hetet töltenek együtt zenész gyermekekből álló csapatok. Az angol nyelvi táborban a gyermekeknek ingyenes étkezést tudtak biztosítani. Megemlítendő jó gyakorlat a Sporttábor kezdeményezés is, a gyerekeknek szórakoztató, fejlesztő játékokkal telt a szabadidejük és a főzőkonyha biztosította az ebédet részben önkormányzati támogatásból. Az önkormányzat egyik épületét biztosította további, kreatív táborhoz, amelynek kapcsán a gyermekek háromszori étkezésben részesültek.
Idén összesen öt különböző táncház bemutatót tartottak az ÖNTEK Táncház programsorozatán belül; a rendezvényeken zsíros kenyérrel és házi szörppel vendégelték meg a gyerekeket, lakosokat. Ezen kívül több élelmiszerosztást szervezett és bonyolított le a rászoruló gyermekek illetve családok részére, ami a településen 610 rászorulót érintett.
Az Önkormányzat továbbá egy TÁMOP-os Bűnmegelőzési projekt keretén belül balatoni tábort szervezett általános iskolás tanulók részére, valamint a nyár folyamán a bűnmegelőzési pályázaton belül több foglalkozásra, tréninget is tartottak (pl. „Konfliktusok kezelése iskolai környezetben”) A biztonságra nevelő szakmai programokon a gyerekek felvilágosítást kapnak a jogkövető magatartásról, sértetté válásuk elkerüléséről, a családon belüli erőszakról, a konfliktus-kezelésről, a gyermekek között fellépő erőszak megelőzéséről, a káros média-hatásról, a kábítószer-megelőzésről, stb.
Második éve szervezi meg az Önkormányzat a nyári diákmunka foglalkoztatást, ahol a 16. életévüket betöltött középiskolások és a nappali tagozaton tanuló felsőfokú tanulmányokat folyatató diákok vesznek részt napi 6 órás foglalkoztatásban. Ennek a pályázati forrása a munkaügyi központon keresztüli állami támogatásból biztosított, minimális önerő hozzáadásával. A cél a gyerekek és ifjú felnőttek munkára nevelése, a munka megbecsülése. A diákok a településen a köztisztasági, parkgondozási, takarítási feladatokon túl dolgoztak az önkormányzat tankertjében is.
Göd Helyi Esélyegyenlőségi Programjának 28 intézkedési tervéből két jó gyakorlatot, az idősek és a fogyatékkal élők célcsoportjait érintőket emelték ki a szakmai eszmecserén.
Az időseket érintő feltárt probléma szerint a családi háttér nélkül, egyedül élő idősek kiszolgáltatottak – visszaélhetnek a helyzetükkel a megkötött eltartási szerződésekben. Fejlesztési lehetőségként hosszú távú célként az önkormányzat célja eltartóként való fellépése, kidolgozott kritériumrendszer alapján. A HEP előkészítése során feltárt további probléma a fogyatékkal élőket érinti, annak orvoslására a jó gyakorlat eredményeként a szakmában dolgozó szakemberek, intézményvezetők részéről megindult az informális kommunikáció, ez jelentősen segíti a fogyatékos ügyek gödi intézését.
Vecsés város vezetősége és a helyi szakemberek a HEP elfogadását megelőzően kidolgozták a „Csigaház” Gyermekterápiás Projektet, melyet beépítettek az esélyegyenlőségi programba.
A célja az volt, hogy a fiatal korosztálynak és a diákoknak több pillérre épülő rendszerben próbálnak lehetőségeket teremteni, a szilárd alapok kialakításában. Ebben segít Diákiroda, Lazító klub működtetése, korrepetálások biztosítása, nyári táborok szervezése, illetve egyéni és csoportterápia tartása.
A HEP előkészítése során többször felmerült problémaként a gyermekek csellengése. Ezért megszervezték a Polgárőrség, Közterület-felügyelők fokozott ellenőrzését, járőrözését a városban. Továbbá – elmondásuk szerint annak ellenére, hogy állami támogatásra nem jogosultak - sikeresen bonyolították le és biztosították a gyermekek részére a nyári gyermekétkeztetést és a nyári napközit. A fentieken túl folyamatosan adományokat gyűjtenek és osztanak, a sportolni vágyóknak műfüves focipályát és szabadidőparkot építettek, játszóházat működtetnek.
A szakmai eszmecserén jelen lévő számos vendég aktivitása, kérdéseik száma azt mutatta, hogy a résztvevők által képviselt települések kiemelten fontosnak tartják az esélyegyenlőség megvalósulását.
A fórum – és a helyszínen a kötetlen beszélgetésre hívó asztalelhelyezés - alkalmat adott arra is, hogy az egyes önkormányzatok a még tökéletesebb módszerek kialakítása érdekében a partnerséggel járó előnyöket is hasznosíthassák, tanulva egymás tapasztalataiból és átadva az esélyegyenlőség érdekében a kialakított jó gyakorlatokat.