Belépés

Regisztráció Elfelejtett jelszó
Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Decoration

Hírek

Az alapkompetencia oktatás tapasztalatai számokban

2013. 12. 17
A téli közfoglalkoztatásba 2013. november 1-jétől 200.000 ember kerül bevonásra, akiknek 50 százaléka képzésben is részesül. A Türr István Képző és Kutató Intézet (TKKI) a Kormány döntése alapján a mintegy százezres létszámból 52.000 főt alapkompetencia képzésbe és felzárkóztató képzésbe (7-8. osztály) von, míg a fennmaradó közel 50.000 fő képzését nem Intézetünk végzi. (A 1704/2013. (X. 8.) Kormányhatározat rendelkezik „a 2013/2014. évi átmeneti időszak téli közfoglalkoztatásával összefüggő képzési program kérdéseiről”.)

A képzéseket egy nagyon rövid, előzetes szintfelmérő előzi meg, amely a sajtóban tévesen jelent meg, kompetenciamérésként beállítva. A rövid szintfelmérő arra szolgál, hogy a TKKI képzésszervezői és a pedagógusok minél homogénebb tudásszintű képzési csoportokat alkothassanak ott, ahol erre lehetőség van (több csoport is indul). Az így kialakuló képzési csoportokon belül kerül sor arra a kompetencia-mérésre, melyből a képzésbe vontak belépő kompetenciaszintjét mérjük. Ez alapján a pedagógusok konkrét képet kaphatnak a saját tanulócsoportjukról. 

A TKKI számára a képzések elindulásakor bebizonyosodott, hogy az alapkompetencia képzésben résztvevők általában a leghátrányosabb helyzetű célcsoport tagjai közül kerülnek ki, sokuk több éve munkanélküli vagy soha nem tudott munkába állni. Jellemző még, hogy a képzésbe vontak jelentős része az iskola befejezése óta nem írt, olvasott és számolt, tehát ezeken a területeken tudásszintjük rendkívül alacsony.

Békés megyében a képzések száz százalékos elindulását követően a kitöltött szintfelmérők kiértékelése után a TKKI összegezte a kapott eredményeket, amely várhatóan hasonló képet mutat majd a később összesítésre kerülő országos eredményekhez képest. A szándékosan nagyon egyszerű feladatokat tartalmazó – több sajtóorgánum részéről primitívnek, megalázónak bemutató – tesztet az alábbi eredménnyel töltötték ki a résztvevők:

Pontszám

Darabszám

 

Matematika

Írás-olvasás

Átlag

Százalék

0-10

122

154

138

3,07%

10-20

163

201

182

4,06%

20-30

211

224

217,5

4,85%

30-40

355

588

471,5

10,51%

40-50

488

757

622,5

13,87%

50-60

769

662

715,5

15,94%

60-70

992

597

794,5

17,70%

70-80

380

578

479

10,67%

80-90

512

405

458,5

10,22%

90-100

496

322

409

9,11%

ÖSSZESEN:

4488

4488


A békés megyei szintfelmérők kiértékelése után a következő megállapítások vonhatók le:
  • A résztvevők 3%-a (138 fő) saját személyes adatit sem tudta leírni (0-10 pont közötti eredmény)
  • További 8% a legegyszerűbb feladatokat (felhő, nap, hópehely rajzolása) sem tudta megoldani, valószínűleg olvasási nehézségei miatt. (10-30 pont közötti eredmény)
  • A tanulók 24,38%-ának (1094 fő) teljesítménye 30-50% között volt, így általában elmondhatjuk, hogy saját adataikat le tudták írni és finommotorikus készségük az írás tanulásához megfelelő (pl. tudott napot rajzolni), de fejlesztésüket az alapoktól célszerű kezdeni. (30-50 pont közötti eredmény)
Összegezve 50 pontnál kevesebbet 1631 fő ért el, ez a képzésbe vontak 36,35%-a, azaz a képzendők több mint egyharmada számára az alapkompetencia képzés kezdő szintje indokolt.

A képzésbe vontak 44%-a, azaz 1989 fő teljesített 50-80% között. Róluk elmondhatjuk, hogy általában olvasni és számolni nagy hibaszázalékkal tudnak, ezért alapkompetencia fejlesztésük szükséges, de nem a kezdő szint ajánlott számukra, meglévő kompetenciáik megerősítése szükséges.

A képzésbe vontak 9,11%-a teljesített 90% fölött (409 fő). Az ő számukra az alapkompetencia fejlesztés jelentős része felesleges, ezeknek az embereknek más képzési modulok kerültek beépítésre a tananyagba, illetve a TKKI javasolja a munkaügyi szervezetnek, hogy őket más típusú képzésbe irányítsa át.

A TKKI által az alapkompetencia képzésben résztvevők számára fejlesztett képzési anyag nem csak az írás, olvasás, számolás újratanítására koncentrál, hanem ráhangoló, motiváló tréninget, a tanulási készségek fejlesztését, életviteli kompetenciák fejlesztését és mentálhigiénés fejlesztést is tartalmaz, mert a tapasztalatok szerint ezen kompetenciák szintén nagyon alacsony szintűek.

Összefoglalva a TKKI eddigi tapasztalatai és jelen adatok is jól mutatják, sajnos hazánkban viszonylag nagy tömegben élnek olyan emberek, akik számára – az egyes sajtóorgánumok által kritizált – teszt (belépő szintfelmérő), komoly kihívást jelent. Ezek az emberek sajnos egyszerű állításokat, utasításokat, tájékoztatást sem képesek megérteni, ennek következtében még az egyszerű munkafolyamatokat tartalmazó közmunkában sem tudnak értékteremtő tevékenységet végezni.