Hírek

A TKKI képzései valóban kiutat jelenthetnek a munkanélküliségből, hiszen piacképes szakmával a végzett hallgatók nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el az elsődleges vagy éppen a másodlagos munkaerőpiacon. Ez viszont jó hatással van az egyén egzisztenciális és pszicho-szociális helyzetére is.  

Felismerve az ebben rejlő lehetőséget és azt, hogy ez milyen mértékben segíti a felzárkózást, Szamosszeg önkormányzata, illetve polgármestere több képzésben is együttműködött a TKKI Nyíregyházi Igazgatóságával. A település vezetése és a TKKI munkatársai a fenntarthatóság elvét követve olyan képzési struktúrát állítottak össze, hogy az oktatás után a sikeres vizsgát tett hallgatók praktikus tovább-foglalkoztatására is lehetőség nyílik. Így a képzésben résztvevők hosszú távon a szélesebb közösség aktív tagjaivá válnak és az általuk végzett munka mindenkinek hasznos lesz. A polgármester szolgalmazza, hogy Szamosszeg és az ott élők, amennyire lehet, önellátóvá váljanak, amely révén emelkedhet életszínvonaluk.

A településen az elmúlt hónapokban több szakmai képzés is megvalósult a TÁMOP-5.3.8-B projekt keretében, amelyek kiválasztásánál és megvalósításánál a fent leírt elveket is szem előtt tartották – mondta Gergely Lajos polgármester.

Az egyik a Betanított gyógynövénygyűjtő és –termesztő képzés volt, amelynek során 3 csoportban 43-an tettek sikeres vizsgát. Közülük többen a jövőben az önkormányzat tulajdonában lévő földeken kamillát és levendulát termelhetnek majd. Ők közfoglalkoztatottként munkához és ezáltal közvetlen bevételhez juthatnak. A gyógynövény értékesítésből befolyó bevételt pedig a település fejlesztésére fordítják majd, amely közvetve mindenki számára hasznos. A végzett hallgatók munkáját így a közösség is elismeri, amely kulcsfontosságú szociális kapcsolatrendszerük erősítésében.  

A közelmúltban zárult Betanított kőműves és festő képzést huszonegyen végezték el sikeresen és közülük többen már munkaszerződést is kaptak. Közfoglalkoztatottként dolgoznak, térkövet gyártanak. A volt hallgatók újították fel a gyakorlati képzés során azt az önkormányzati tulajdonban lévő házat is, amelybe áttelepítik a térkő-gyártást, így azt az időjárástól függetlenül lehet majd végezni, akár télen is. Ez folyamatos munkát tud biztosítani több embernek, az elkészült térkövekkel pedig a település közterületeit burkolják le, hogy szebbé és élhetőbbé tegyék a falut. A hallgatók a megszerzett tudást otthonaik szebbé tételére is fel tudják használni. A kőműves és a festő egyébként hiányszakma a környéken, a végzett hallgatók a tanúsítvánnyal vélhetően könnyebben tudnak munkát vállalni építési vállalkozásoknál, így akár az elsődleges munkaerőpiacra is könnyebben visszatérhetnek.
A képzésben részt vevő hallgatók újították fel – szintén a gyakorlat keretében – azt az épületet is, amely egy másik szakmai oktatás, a Háztáji állattartás gyakorlati helyszínéül szolgált. Ebbe az épületbe kerültek ugyanis a nyulak, amelyeket a hallgatók gondoztak. Ez jó példája annak, hogy tudatos tervezéssel és együttműködéssel miként lehet biztosítani a képzések szinergiáját.

A Háztáji állattartás képzést azért valósították meg, mert, mint azt a polgármester elmondta, korábban a településen mindenki foglalkozott kisállattartással, ami amellett, hogy jó minőségű élelmiszerforrást biztosított a családoknak, jövedelmet, illetve jövedelem-kiegészítést is jelentett, hiszen a tenyésztett állatok egy részét leadták. Ezt szeretnék újjáéleszteni. Azon kívül, hogy az ebben a képzésben végzett 24 ember közül többeket közfoglalkoztatásba tudnak vonni, a településvezető bízik benne, hogy sokan fölfedezik majd a kisállattartásban és tenyésztésben rejlő lehetőségeket. Az ehhez szükséges feltételek ugyanis egyszerűen megteremthetőek, akár a családi házak udvarán is.

A településen most is működik libatelep – ide is vesznek majd fel a végzett hallgatók közül, akik a megszerzett ismereteiket itt kamatoztathatják, illetve a képzés során beindított nyúltenyészetet is bővíteni szeretnék, ahová ugyancsak szükség lesz munkaerőre. A jövőbeni tervek között pedig egy csirketelep megvalósítása szerepel. Ez piaci vállalkozási formában működik majd, és az ide szükséges munkaerőt pedig a településről toborozzák. A szakmai tudást bizonyító tanúsítvánnyal rendelkezők jó eséllyel pályázhatnak az álláshelyekre és ezáltal az elsődleges munkaerőpiacra kerülhetnek be.

Szamosszeg is nagyon jó példája annak, hogy a TKKI képzései egymással szinergiában miként segítik a felzárkózást. A képzésekbe bevontak személyes fejlődésük eredményeként helyi közösségeik, majd a szélesebb társadalmi közösségek aktív tagjaivá válnak. Így a kevésbé fejlett térségek hátrányos helyzetű munkavállalói fokozatosan, lépésről-lépésre aktív munkaerő-piaci szereplők, értékteremtő állampolgárok lesznek, ezáltal csökken társadalmi leszakadásuk mértéke.